Hősiesen vallom, a legegyenesebb út a véresen őszinte. És élem, vagy leglábbis próbálom. Aztán rájövök, hogy talán ez így mégsem a legjobb út, mert olykor az igazság fáj, vagy ijesztő, elvág dolgokat, vagy csak egyszerűen vannak esetek amikor még nem kell kimondani dolgokat, vagy éppen annak az embernek nem kell aki épp a delikvens az ügyben.
Amikor meg nem élem a véresen őszinte elvem, taktikusnak érzem magam... Nem akarok taktikázva megélni kapcsolatokat...
Nehéz ügy. Fájdalmas, azt hiszem. De megvan a szépsége, a pikantériája, az izgalma, és mennyi mindent tanulunk az ilyen esetekből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése