2011. március 19., szombat

utoljára

Mondtad már azt, hogy soha többé? Csináltál valamit úgy, hogy tudtad, hogy ez az utolsó, többé már nem? Mit éreztél akkor? Fájt? Nekem igen. Benne is volt az egész lelkem "utoljára" a dologban. Remélted, hogy talán mégsem kell ennek végleg búcsút mondanod?
Vajon ezt ugyanazzal a storyval lehet összefüggésbe hozni, amit legutóbb írtam? Hogy valamit el kell engedni, és akkor kapod az újat, ami talán jobb...

2 megjegyzés:

gyflori írta...

Érdekelne, hogy az előbbi story akkor most összedőlt? Hogy mégsem lehet elengedni embereket, akik mindig elkísérik életedet... ???

Kriszt(in)a írta...

Az "utoljára" bejegyzés, arról beszél, hogy "csináltál már valamit úgy, hogy tudtad, ez az utolsó?", az "elengedni" bejegyzés, meg, ha ilyen ként nézzük, akkor igen, emberekről szólt. A kérdésfelvetés pedig az, hogy, vajon kell-e, lehet-e a két dolog elengedése közé egyenlőségjelet tenni?
A ki nem mondott és le nem írt válaszom, azt hiszem úgy szól, hogy: nem, nem ugyanaz a kettő.