2011. február 4., péntek

nem ismersz

Fúúúú, de nem állhatom, ha azt hiszik rólam, hogy ismernek, hogy tudják milyen vagyok, hogy tudják, hogy velem "ezt nem lehet", vagy éppen "te úgysem haragszol meg ezért". Mekkora egy skatulya ez. Nem akarok skatulyában élni, de az emberek abba kényszerítenek sokszor, és ez megfullaszt. Nem olyan vagyok amilyennek gondolsz, ha csalódni is fogsz bennem, el kell keserítselek: nem bennem fogsz csalódni, hanem abban a képben amit kialakítottál rólam. Ismerj meg, beszélgess velem, láss különböző élethelyzetekben. Az alapján valamit már ismerni fogsz belőlem, de akkor sem teljes egészében engem. Elveszed tőlem a fejlődés és a változás lehetőségét. Már ma nem az vagyok aki két hete, aki egy hete, aki a reggel voltam. Azóta annyi minden megváltozott bennem/ körülöttem.
Ja és főőőőőleg: ne gondolj arra, hogy én mit gondolok. Úgy sem tudod kitalálni, pont úgy ahogy én sem a te gondolataidat. Ez egy másik gyengém, ha azt hiszed, hogy tudod, hogy mit gondolok bizonyos helyzetekben, bizonyos helyzetekről, bizonyos emberekről (akár rólad), beszólásokról. Ha tudni szeretnéd mi jár a fejemben, kérdezd meg. Nagy valószínűséggel válaszolni fogok rá;)

2 megjegyzés:

AlbertCsani írta...

na ezt majd kipóbálom :P

Kriszt(in)a írta...

tedd azt Csani baby :D