blogolni vagy nem blogolni, ez itt a kérdés?
Ha igen, miért? Ha nem miért? Ha igen miről, és kinek, és minek?
Jó kérdések, mégis annyian csináljuk...
Mert szeretethiányos lennék? Mert nincs akinek elmondjam? Mert talán így valaki észrevesz vagy felfigyel rám? Mert én olyan jó fej vagyok, hogy azt mindenkinek olvasni kellene? Mert az én bölcs gondolataim soha senki nem futtatta meg az agytekervényei között?
Neeeem. Akkor?
Nem tudom, de megnyugtat, szeretem ezt csinálni, elégtételt ad a dolog... és miért ne? Van véleményem, kinyilvánítom, most és itt, éppen így. Hogy meddig?- azt nem tudom. De mindenre mindig tudni kell a választ? Nem lehetek szabad a saját gondolataim tengerében? Deeeeeee.
Klassz dolog ez a szabadság... Szabadnak lenni új dolgok megismerésére, nem görcsösen és sztereotipikusan viszonyulni mindenhez ami szokatlan és újszerű, szabadnak lenni nem-et vagy igen-t mondani dolgokra, a kényszer és az elvárás súlya nélkül ééééés szabadnak lenni, megmaradni annak, ami te vagy ott igazán legbelül:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése