mondd ki! :))

Ma egy igazán termékeny napom volt. Voltam órán, aztán kabátot vettem, a napsütésben hazabuszoztam egy koreai pasi mellett ülve:D Olvastam, készültem a holnapi óráimra és kifestettem a körmöm vörösre:P (megj: életemben eddig egyszer vetemedtem ilyenre, de akkor annyira nem éreztem magaménak, hogy egy óra után lemostam, nem tudtam hordani, de most egy hete ellenállhatatlan vágyat éreztem a dologra, kifestettem ma, és tetszik:P:D) Telefonáltam.... sokat, az otthoniakkal, messengereztem sokat a barátaimmal. Meg mégy egy csomó mindent, na de a lényeg...
Már egy ideje kezd szikrázni a levegő a kedves szobatárssal, aki újabban előszeretettel használja a dolgaimat. De ez csak az egyik dolog amivel kihoz a sodromból... Lényeg a lényeg, hogy ma nagyon szeretetteljesen elmondtam, hogy nem szeretem, és ha elkéri odaadnám, de ne vegye el csak úgy.
És a szomszéd legénykével is megismerkedtem:)) Eddig csak hallomásból ismertem:P vagyis a zenéjét, (ami amúgy naaaagyon nagyooooon tetszett, be is linkelem az egyiket, hogy megmutassam, mennyire naaaagyn jó valóban amiket hallgat)amit olyan bazi hangosan hallgat, hogy dübörög tőle az egész szint, és még, hogy finomabb legyen a közvetlen szomszédunk, tehát az én falam mellett visít a zene. És ma készültem órára, és kifejezetten zavart, így nagy ügyesen átevickéltem, bekopogtam. Előre kiterveltem, hogy elmondom neki, hogy nagyon tetszik a zenei ízlése, csak a baj az, hogy túl hangos. Így is volt. Csak éppen arra nem számítottam, hogy egy izmos, meztelen felsőtestű, totál helyes és jóképű és még jófej legényke is fog ajtót nyitni:P:)) Remélem, nem szokik le a hangos zenéjéről, mert különben nem kell átmenjek hozzá újra:P:)) Kár, hogy szinte mindenki román itt... ő is :P:)) Na jóóóóó, viccelek:P:))