2010. március 31., szerda

út

Nagy hét van. Közeledik a legnagyobb keresztény ünnep, a Húsvét. Hamarosan véget ér a nagyböjt.
Majoros Tibi a múlt heti Mécsesen nagyon komoly és mély dologról beszélt. A kereszt számára azt mondja: látod, ennyire szeretlek. Meghaltam érted. És ott van benne a kérdés, ami így szól: szeretsz te engem?
A hétvégén Fülöp kurzuson voltam. Koordinátori szolgálatomnak köszönhetően mindvégig ott lehettem. Nekem mondták már, hogy a sokadik Fülöp is nagyon nagyot tud ütni, na de nem gondoltam, hogy ekkorát:D
Néha azt érzem, hogy megalkuszok, kompromisszumokat kötök önmagammal, az elveimmel, az értékrendemmel. Ez a hétvége megtanította (újra), hogy ilyen téren nem szabad ezt tenni. Egy út van amit járni lehet. Vagy fekete, vagy fehér. Nincs olyan, hogy kicsit ez is meg kicsit az is. Egyszer szét fog válni a két út, és akkor csak az egyiken lehet tovább haladni.
Egy biztos. Nagy áldás és gondviselés kíséri az életem, és ott fenn, nagyon szeretnek, akár elfogadom és tudatosítom ezt, akár nem.

Nincsenek megjegyzések: